Jelenlegi hely

Parajd

    Parajdról röviden

    Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye.

    Hargita megye nyugati felén fekszik, a Görgényi havasok lábánál, a tengerszint felett 580 m magasságban. Szovátától 8, Marosvásárhelytől 62, Székelyudvarhelytől 38, míg Gyergyószentmiklóstól 51 km-re fekszik, az 1915-ben megépült Kis-Küküllőmenti vasút végállomása.

    Parajd községhez ma 5 település tartozik: Parajd, Alsósófalva, Felsősófalva, Bucsin és Békástanya.

    Parajd határában emelkedik az 576 m magas kősó-szikla, a Sóhát. Igazi turisztikai látványosság a Parajdi Sóbánya,és feledhetetlen élményt nyújt a sósfürdő is. A környék fő attrakciója azonban a Sóbánya, melyet már a rómaiak is ismertek.

    Parajd sóhegye a vidék lakosságának a "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik. Ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". Az óriási kenyérhez hasonló sóhegy egymagában is geológiai ritkaság: az 1600 m vastag sótömzs "gyomrában" mintegy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik, ami több mint négy évtizedig lenne elegendő Földünk egész lakosságának. A kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki. A föld alatt kialakítottak futballpályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (itt a gyerekek nem homokoznak, hanem sóban játszanak) és büfét. A bánya mélyén építettek egy - a világon egyedülálló - ökumenikus kápolnát, ez lett a bánya büszkesége. Itt nem csak istentiszteleteket, miséket tartanak, hanem koncerteket is.

    A parajdi sóbánya és a sósfürdő méltán tett szert országos hírre, és egész nyáron vonzza a turistákat.

    Parajd neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.

    Forrás: http://szk.ro/hu/telepules/parajd